Ma délután Stefanosszal kettesben mentünk be a városba. Egyszercsak felfigyeltem rá, hogy amíg sétálunk az utcán, nem akarja megfogni a kezemet, mindig elhúzza. Rákérdeztem, hogy jól látom-e, és bevallotta, hogy igen, ő már nagy fiú, olyan ciki az anyjával kézenfogva menni! Döbbenet!!! Tudtam, hogy egyszer el fog jönni ez a nap, de hogy ilyen gyorsan??? Én mindenesetre elveszettnek éreztem magam a tömegben, hogy valaki nem fogta a kezemet :-(( Legközelebb a picit is viszem magammal :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése