December

A mi családunkban a december talán az év legmozgalmasabb hónapja. Születésnapok, névnapok, karácsony, Mikulás, újév, minden egybeesik, alig győzzük a fejünket kapkodni. Kezdődik a házassági évfordulónkkal, amiről már írtam. Aztán férjem születésnapja. Az ő családjukban nem volt szokás az ünneplés, sokszor az övéinek még csak eszükbe sem jut,  hogy ezen a napon felhívják :-((  Igaz, hogy itt Görögországban inkább a névnapozás körül csapnak nagyobb felhajtást, de akkor is... Mi viszont a kezdetektől bevezettük a megemlékezést, igaz, nagy ajándékozást nem csapunk, nem látjuk értelmét, hiszen úgyis közös kasszán vagyunk, így elég furán jönne ki, hogy veszünk valami kis felesleges kacatot egymásnak, hiszen amire valóban  szükségünk van, azt úgyis megvesszük máskor is. De természetesen azért megköszöntjük egymást, sőt, amióta a gyerekek is megvannak, még jobban adunk a látszatra, hiszen nekik az ünnepi atmoszféra és a torta a lényeg. Jobban izgulnak, mint a saját szülinapjukon :-)) Ezután pár nappal aztán karácsony, ami már magában is elég ünnepélyes lenne egész hónapra, de ez nem minden, hiszen karácsony napja, azaz december 25-e a görögök szerint az én nevem napja is :-D Még ha életem első 20 évében nem is tudtam róla. Mindenki, akinek Krisztus nevéhez egy kis köze is van, ezen a napon ünnepel : Krisztoszok, Hriszák, Krisztinák és társaik. A sors fintora, hogy általában pont Magyarországon vagyunk ilyenkor, így itt kimaradok a "buliból". Viszont augusztusban meg, amikor otthon ünneplem, rendszerint itt vagyunk göröghonban, így hiába van kétszer egy évben névnapom, általában mindig rosszkor vagyok rossz helyen, így nem ünneplem :-)) Idén viszont itt leszünk, úgyhogy készülhetek a látogatók tömegére :-O Mert karácsony ide vagy oda, a névnapokat meg kell ünnepelni. Az a szokás, hogy az ünnepelteket felhívják, hogy felköszöntsék, és viszonzásul illik meghívni őket. Faluhelyen meg még erre a formaságra se nagyon adnak, szinte készpénznek veszik, hogy a névnapos tárt kapukkal fogad minden betévedőt. Így hát elég nehéz kalkulálni, hogy hány emberre számítsak, mert ugye azért az is közrejátszik, hogy karácsony, lehet, hogy nem mindenki ér rá, viszont aki meg jönne, nem mondhatom azt, hogy most nem alkalmas. Tehát készülök, aztán az lesz a meglepetés, ha nem jön senki :-DDD 

Egy ilyen névnapozásra általában hidegtálakkal, többféle apró, sós és édes harapnivalóval várják a vendégeket, mindenfélével töltött pitékkel, aprósüteményekkel, és persze az elmaradhatatlan csokis "kínálnivalóval". Általában aztán végül senki nem eszik semmit, hiszen mindenki tele van még a karácsonyi ebéddel, de akkor sem lehet nem készülni. Az meg, hogy én nem is ezen a napon tartom hivatalosan a névnapomat? Ja, hát az senkit nem érdekel, ha egyszer itt élek Görögországban, akkor igenis alkalmazkodjak az itteni szokásokhoz, és vegyem tudomásul, hogy nekem karácsonykor van a névnapom, kész, punktum :-DD Végülis, nem vagyok semmi jónak az elrontója :-P 

2 nappal ezután azonban újabb ünneplés-hegyek: Stefanos névnapja és Malvina születésnapja. Igen, Stefánkám névnapi ajándékba kapta a húgát :-)) 6 évvel ezelőtt mindenórásan még levezényeltem az én kötelező vendégségemet, és még akkor panaszkodtam, hogy nem akar már ez a lány kibújni. Aztán másnap éjjelre meg is gondolta magát, és hajnalban meglátta a napvilágot.  Pedig már éppen készülni akartam az újabb hadjáratra, a fiam bulijára, hiszen a gyerekek névnapját is ugyanilyen módon megünneplik, akárcsak a felnőttekét. Egy jó kis összejövetelre, látogatásra, ünneplésre mindig akad elég ürügy ;-))

Na de vissza a jelenbe. Idén ismét itthon fogjuk ünnepelni ezt a kettős eseményt. Érdekes helyzet lesz, mivel az a szokás, hogy a születésnapra mi hívjuk meg, akit akarunk, a névnapra viszont az jön, akit akar. Eredetileg kis ünneplést akartam, éppen csak Malvina legkedvesebb barátaival, viszont ha a távolabbi ismerősök meg Stefanos miatt akarnának jönni, sértődés lesz belőle, hogy nem szóltam a születésnap miatt. Nehéz ügy. Mégiscsak egyszerűbb lett volna játszóházban tartani, ahogyan eddig tettük minden évben, így könnyebben ki tudom kalkulálni a létszámot. De hát ugye válság van. Igaz, nem vagyok róla meggyőződve, hogy ha itthon tartom, akkor kevesebb lesz a kiadás, főleg, ha emiatt meg kétszer annyian jönnek, de mindegy. Egyelőre a nadrágszíjat máshol igyekszünk meghúzni, nem a gyerekek örömén. Ki tudja, meddig örülhetnek még ennek is...

Aztán szilveszter. Még nem tudom, hol leszünk, és mit csinálunk, valószínűleg itthon, és talán ennek ürügyén idén görögösen családi ünneppé tesszük az év utolsó napját. De erről majd még úgyis mesélek, amikor aktuális lesz. 

De ha már így végigsoroltam az ünnepeinket, akkor a kicsi se maradjon ki: bár már nem decemberben, de január első hetében, vagyis Vízkeresztkor Fotini is ünnepli a neve napját, vagyis a "Fény" ünnepe van :-)) Csak hogy biztos kijárjon nekünk jól az ünneplésből! Egy biztos: nem fogunk unatkozni az elkövetkezendő három hétben. Na nem mintha máskor halálra unnánk magunkat :-D