Főszereplők:

Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers

2010. december 21., kedd

Bizonyítványosztás

Görögországban egy tanévben háromszor adnak bizonyítványt a tanulók előmeneteléről: decemberben, márciusban és júniusban, a tanév végén. Általános iskolában az első két évben még nincsen osztályzás, csak szóbeli szöveges értékelés. Így érthető, hogy a szokásosnál is nagyobb izgalommal vártam életünk első bizonyítványát. Bár tudtam, mire számíthatok, hiszen szorosan figyelemmel kísérem a gyerekek tanulását, de azért mégis olyan jólesett feketén-fehéren magam előtt látni a tényeket: Stefanos mindenből kitűnő lett, az "A" a legjobb osztályzatot jelenti. Íme:


Természetesen Malvináról is említést kell tennem, bár ő még írott bizonyítványt nem kapott, de a tanítónénije szuperlatívuszokban áradozott róla, milyen okos, szorgalmas, szófogadó jó kislány :-)) Hízott a májam! Persze szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy nem vártam mást, kicsi lányom a kora ellenére nagyon jól vette az iskolakezdés akadályait. Ebben nagy szerepe volt az iskolaelőkészítőnek és az ottani pedagógusnak, aki maximálisan felkészítette őket minden téren: már ott, akkor megismerkedtek a betűkkel, sőt a betűk összeolvasása, a szótagolás sem okozott gondot nekik, így az iskolakezdés után egy hónappal már szinte folyamatosan olvastak. Egyáltalán nem éreztem megerőltetőnek a tanulást vele, tényleg szorgalmas, nagy kedve van tanulni, és kötelességtudó. Minden elvárásomat felülmúlta, hiszen addig rendben van, hogy tisztában voltam vele, hogy okos kis feje van, de azért a zsenge kora miatt féltem egy kicsit tőle, hogy majd nem bírja eléggé összeszedni magát Szerencsére tévedtem, bár ebben azt hiszem, szintén nagy szerepe van a tanítónénijüknek is, aki nagy szeretettel, türelemmel és kedvességgel fogadta őket, így élvezet számukra az iskola, stressz és szorongás nélkül. Bárcsak 2 éve Stefanosszal is ugyanezt elmondhattuk volna! Most, hogy van már összehasonlítási alapom, rájöttem, hogy annak idején az ő tanítónője nagyban közrejátszott abban, hogy egy kicsit döcögősre sikerült a kezdés. De minden jó, ha jó a vége, nagyon büszke vagyok a gyerekeimre!



1 megjegyzés:

Detti írta...

Nagyon ügyes nagyfiú! :)