Első szerelem

Gondolkoztam, hogy van-e jogom kiteregetni a gyerekek magánéletét, de végülis ez a blog éppen arról szól, hogy pár év múlva elolvasva visszaemlékezhessünk a gyermekkori dolgaikra. Tehát ez a téma is azt hiszem, része a mostani életünknek. Néhány év múlva pedig úgyis csak mosolygunk rajta. Szóval leírom. Az én kisfiam szerelmes!!! Életében először. Illetve ez így nem igaz, mert volt már neki egy szerelme, de az inkább fixa ideája volt véleményem szerint. Egészen kicsi kora óta elhatározta, hogy Dorkát fogja feleségül venni. Csak egy bökkenő volt a dologgal, hogy Dorkát nem kérdezte meg erről. Egyébként meg jó, ha 2-szer látta egy évben :-D Mivelhogy Magyarországon él. Akkor sem voltak túlságosan oda egymásért, bár ez akár a szerelem jele is lehetne, hogy állandóan ölték egymást :-))) Aztán tavaly nyáron több időt is eltöltöttek együtt, igaz, most is egész nap veszekedtek, de mi felnőttek jól beléjükbeszéltük, hogy szerelmesek :-)) Persze be nem vallották volna.

Most viszont más a helyzet, kicsi fiam színt vallott... Az egész beszélgetés valahogy így kezdődött:

- Anya, tudod? A Chrisa (ő Stefanos osztálytársa) szerelmes belém.

- Tényleg? Honnan tudod?

- Háááát, látszik rajta... meg a Panagiotis is mondta.

- És ő honnan tudja?

- Mert megmondta neki a Chrisa.

- Ahá...

Annyira aranyos volt, ahogy közönyösséget színlelve tovább kosarazott az udvarban! :-D

Kb. egy óra múlva aztán jött a vallomás:

- Anya, tudod? Azért nekem is tetszik a Chrisa...

Na ez új volt, ilyet még sose mondott eddig!

Ma aztán átjött egy kis barátja játszani, és egyszercsak nekiálltak veszekedni. Kérdésünkre kiderült, hogy a másik fiúnak is a Chrisa tetszik :-O Persze mi anyukák egyszerre elkezdtünk károgni, hogy ugyanmár, egy lány miatt csak nem vesznek össze (fú, micsoda gonosz anyósok leszünk :-D ), egy barátság annál sokkal többet ér... A nagy veszekedés hevében egyszercsak elsuhant a házunk előtt Panagiotis a biciklijével. És ki ült a csomagtartóján? Chrisa...

Ennyit a szerelmekről... meg a barátságokról... Itt az ideje, hogy az élet nehezebb oldalával is szembenézzünk...