Fotini-dumák

Fotini továbbra is nagy dumás :))  A maga  2 és fél évéhez olyan szövege van, hogy behalunk rajta. A teljesség igénye nélkül pár szösszenet az utóbbi napok terméséből:

Szokás  szerint még most is rosszevő. Én már nem is erőltetem, apja azért még megereszt egy utolsó próbálkozást: Fotini, egyél még egy falatot!  A Törpe lekicsinylően ránéz, aztán fennsőbbrendűsége biztos tudatában, szinte sajnálkozva megszólal:

- Nem tudom, hogy mondjam neked... NEEEM!!!

Szintén evés: pár kanál után szalvétát kér, megtörölközik. Kivárom, aztán folytatnám az etetését, mire felháborodik:
- Mit, hogy újra koszos (= maszatos) legyek????
Jó kifogás sose rossz :-D 

Reggel már korán beront a hálószobába, és ébresztgetni próbál. Könyörgök neki, hogy még csak egy picit hagyjon aludni, hiszen még a vekker sem csörgött, de nincs kegyelem.  Kár volt mondanom, pár másodperc múlva meg is csörren a telefonomon az ébresztő, erre megbocsájtóan rámszól:

- Na most már felébredhetsz! 

Mintha eddig csak a csörgés hiánya akadályozott volna meg ebben...

De a kedvencem a következő:

 Annak ellenére, hogy már milyen régen voltunk Magyarországon, még most is naponta emlegeti, hogy miket csináltunk otthon, és állandóan kérdezi, mikor megyünk megint. Ha én azt tudnám :-((( Mondok neki valamit, erre ő, hogy menjünk most. Mondom, most nem lehet, de hamarosan. Bölcs szemekkel rámnéz, és azt mondja:

- És ha én mennék egyedül, te sírnál? 

Arany kis szívem!!! 

Gyere ide "kis"kutyám! :-D